Az őszi búza gyomfertőzöttségét számos tényező interakciós kapcsolata határozza meg. Az egyes állományok gyomösszetételének hasonlósága azonban természetesen szorosan összefügg a termesztett kultúrnövény fajával, fajtájával is. Ebből következően az őszi búzatáblákban mégis többé-kevésbé determinálódik az egyes gyomfajok és -csoportok előfordulási aránya.
Az őszi búza gyomnövényeinek egy része magával a kultúrnövénnyel egy időben kel ki, és együtt is fejlődik vele, s többnyire 2-3 leveles vagy tőlevélrózsás állapotban telel. Ezeknek, az ún. T1-es életformájú gyomoknak – tyúkhúr (Stellaria media), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), veronikafélék (Veronica spp) – valójában rövid az életciklusuk, tömegüknél fogva azonban számottevően gátolhatják a kultúrnövény fejlődését, különösen akkor, ha a kelés egyenetlen. Ezen gyomfajok ellen leginkább a vetés utáni, kelés előtti preemergens készítmények kijuttatásával védekezhetünk.
A másik növénycsoport tagjai őszszel és tavasszal egyaránt kelhetnek, s magvaik a kalászosok magvaival egy időben érnek. Ide tartoznak a tipikus (T2-es) gabonagyomok: a kék búzavirág (Centaurea cyanus), a pipacs (Papaver rhoeas), a szarkalábfajok (Consolida spp.), valamint a ragadós galaj (Galium aparine). Az utóbbi időben e klasszikus gabonagyomok fokozatos előtörése tapasztalható. Bár a kék búzavirág és a pipacs elleni védekezés megoldottnak tekinthető őszi búzában a hagyományos módszerekkel, nem megfelelő gyomirtási technológia esetén azonban erős kompetíciós hatásukkal számolni kell. Ezen életformacsoport igen jelentős képviselője még jelenleg az ebszékfű (Matricaria inodora) is, amit az is jellemez, hogy – a gyomfelvételezések alapján – igen előkelő helyen áll a borítási %-ban. Veszélyességét nemcsak a hormonbázisú herbicidekkel szembeni morfológiai szelektivitása, hanem erőteljes növekedéséből adódó erős kompetíciós képessége is fokozza.
Igen nagy gond a gabonavetésekben terjedő gyomfüvek, egyszikűek egyre erőteljesebb előretörése az egész ország területén. Főként a tavasszal csírázó T3-as héla zab (Avena fatua) és a G1-es életformájú tarackbúza (Agropyron repens) elterjedése okoz gondokat kötött talajokon is, míg laza homoktalajokon az előbbieken kívül a T2-es, ősszel és kora tavasszal csírázó nagy széltippan (Apera spica-venti), ritkábban és inkább nyugaton a parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides) jelentkezik.
Agrotechnikai védekezés
Az integrált növényvédelem és az ökológiai növénytermesztés szempontjainak előtérbe kerülésével megnőtt a csökkentett dózisú vegyszeres, ill. a nem kémiai növényvédelmi módszerek jelentősége. Egyre gyakrabban gondolunk a helyes termesztéstechnológia által megvalósítható gyomszabályozási módszerekre. Ennek egyik részét képezi a kultúrnövény gyomokkal szembeni kompetíciós képességének kihasználása. Az őszi búza gyomelnyomó képessége – a nagyobb sortávolságra vetett kapás kultúrákhoz képest – jól kihasználható. Ebből a szempontból elsődleges meghatározó szereppel a gabona tavaszi fejlődési üteme bír, ugyanis ekkor dől el, hogy mennyire sikerül elnyomnia a gyomokat. A búza állománysűrűsége és a gyomosodás közötti kapcsolatról megállapítható, hogy csak 3 és 6 millió csíra/ha közötti tőszámintervallumban képes a kultúrnövény értékelhető hatást gyakorolni a gyomosodásra, legkifejezettebb ez a hatás a 4,5 millió tő/ha felett. Elsősorban az ebszékfű (Matricaria inodora) és a T4-es nyárutói gyomfajok esetében tapasztalható jelentős gyomosodási különbség, míg a mezei acat (Cirsium arvense) és a tarackbúza (Agropyron repens) a gyomosodás irányát többnyire egyoldalúvá teszik, ugyanis e fajoknak nincs semmilyen tőszámreakciója.
Kísérleti eredmények szerint a búzavetések gyommagkészletének csírázása a műtrágyák helyes alkalmazásával is jelentősen befolyásolható. Ennek megfelelően pl. a nagy problémát okozó ragadós galaj (Galium aparine) kaszatainak csírázását az ammóniumszulfát, az ammóniumnitrát és a karbamid, míg az ebszékfű csírázását a foszfáttartalmú műtrágyák csökkentik, a nitráttartalmúak azonban lényegesen növelik. Ennek megfelelően a műtrágyák szakszerű felhasználása az integrált gyomszabályozás hatékony eszköze lehet.
Forrás: mezohir.hu
