Az almaültetvényekben a kórokozó gombák elleni védekezés alkotja a növényvédelem gerincét.
Ezek közül a két legsúlyosabb kárral fenyegető betegség, a ventúriás varasodás és az almalisztharmat ellen egy vegetáció ideje alatt, a rügyfakadástól kezdve, 10-13 alkalommal szükséges védekezni.
Az alma ventúriás varasodása csapadékos időjárás esetén okozhat jelentős károkat. Kiemelkedően érzékeny rá a Starking fajtakör, de a Jonagold és a Gála is fogékony. A kórokozó a lehullott, fertőzött levelekben telel. A fertőzés a vegetáció során bármikor előfordulhat, de tömeges megbetegedés május közepétől, az intenzív hajtásnövekedés időszakában várható. A kórokozó nemcsak a leveleket, hanem a gyümölcsöt is megtámadja. A kártétel nyomán a levélen először 5-10 mm átmérőjű, kerek, halványzöld, a levél színe felé kidomborodó foltok mutatkoznak, majd a foltokon barna, bársonyos konídiumtartó gyep tör elő. A levélfolt elhal, szürkésbarna színű lesz. A fiatal gyümölcsön először apró, majd a gyümölcs fejlődésével egyre növekvő sötétbarna folt látható. Később a foltok elparásodnak, varasak lesznek. A gyümölcs féloldalassá válik, enyhén berepedezik. A kórokozó számára kedvező a csapadékos, meleg időjárás, amikor a levél sokáig nedves. Az erős hajnali harmatképződés megfelelő feltételt biztosít a fertőzés bekövetkezéséhez. A védekezés során a lemosó permeztezések után kezdetben 7-10 naponként kontakt hatású szert használjunk! Pirosbimbóig lehet réztartalmú szerrel védekezni, ez a tűzelhalás ellen is hatásos, később már csak rézmentes szereket használhatunk az intenzív hajtásnövekedés kezdetéig. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában sok új levél képződik. Ekkor a védekezésre felszívódó szerek és kontakt szerek kombinációja ajánlott. Önmagukban a kontakt szerek ilyenkor nem nyújtanak megfelelő védőhatást, csak felszívódó szereket használva viszont a kórokozó szerrel szembeni ellenállóságát válthatjuk ki. Ezért ezeket a kombinációkat blokkszerűen, 3-4 alkalommal használhatjuk. A varasodás ellen felhasználható kontakt szerek felsorolását az 1. táblázatban találhatjuk.
Az almalisztharmat az alma régóta ismert, jelentős betegsége. A Jonatán fajtakör és az új fajták közül az Elstar nagyon érzékeny rá. A betegség tünetei a hajtáson, vesszőn, virágon és a gyümölcsön figyelhetők meg. A hajtáson két tünettípus különböztethető meg. Az első tünet a kihajtás után azonnal látható, a hajtások rövid ízközűek, a levelek keskenyek, hullámosak, a levél színe felé begörbülnek, a levél színén és fonákján finom szürkésfehér, lisztszerű bevonat jelenik meg. Innen indul a későbbi fertőzés.
A védekezés első lépése a fertőzött hajtások eltávolítása metszéskor, illetve később folyamatosan, végig a vegetáció idején. Vegyszeresen a fertőzés továbbterjedését akadályozhatjuk meg. A későbbi fertőzések során a levél enyhén hullámos lesz, a levél színén sárgászöld foltok láthatók, a fonákján pedig szürkés bevonat jelenik meg. A gyümölcs felületén hálózatos parásodás figyelhető meg. A kórokozó a rügyekben telel, és a rügypattanástól már fertőz, egészen a vegetáció végéig. Ezért egész évben folyamatosan kell ellene védekezni. A lemosó permetezés után először csak kontakt szerekkel védekezzünk, az intenzív hajtásnövekedés időszakában viszont felszívódó készítményeket kell használnunk. Ebben az esetben is érdemes a felszívódó hatású szer mellé kontakt készítményt keverni. Az almában használható felszívódó készítmények a varasodás és a lisztharmat ellen egyaránt hatásosak.
Az almavarasodás és lisztharmat ellen engedélyezett felszívódó készítmények nevét a 2. táblázat tartalmazza
A lisztharmat ellen engedélyezett kontakt készítmények a 3. táblázatból ismerhetők meg.
A hajtásnövekedés leállása után újra visszatérhetünk a kontakt szerek használatához, szedésig 7-10 naponként permetezzünk mindkét betegség ellen! Betakarítás előtt figyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására!
Forrás: Mezőhír